Ezt a(z) 155x különleges gyertyát Anyu gyújtotta 2012. 05. 18. napján
Laci (Székely Lacika)ért
A gyertyagyújtás oka: Van egy dal, csak Rólad szól,Azt üzeni nagyon hiányzol.Ha hallod ezt a dallamot,Akkor csak Rád gondolok.Egyszer talán újra látlak,Mindennap én visszavárlak. SZERETLEK FIAM
ISTENEM!
Hol vagy? Mire gondolsz ilyenkor?
Mikor valakit a halál átkarol,
Mikor sóhajként száll el egy fiatal lélek,
Még alig élt, még alig vétett,
Mégis örökre elment oda,
Honnan nem lehet visszatérni soha.
Miért kellett? Miért nem élhetett még?
Miért érte ilyen szörnyű vég?
Nálad van? Bár tudnánk biztosan,
Hogy Veled van fent a Mennyországban.
Vagy most valahol csak hidegen fekszik,
Már nem mozdul többé, hiába kérik.
Hallja-e a sírást, mi áttöri az eget?
Látja-e szemünkben az igazgyöngyöket?
Meghalt...borzalom,
Felfogni meg mindig nem tudom.
Patakzó könnyek, megtört sóhajok,
Fagyos éjjelek, rideg nappalok,
De hiába minden, segíteni nem tudok!
Felébreszteni egy élettelen testet,
Emberi ésszel már nem, már nem lehet...
Hol az igazság? Uram, hol van???
És hol az a szív, mi többé sose dobban?
Nem tudni...nem tudunk mi semmit,
Csak remélünk, és siratjuk emlékét.
De mondd Isten! Miért???
Miért a halál az ár a boldogságért?
Te tudod, Neked tudnod kell...
És sajnos mégsem mondhatod el.
De ha egyszer megtudom, mit rejt az örök álom,
Miért létezik halál a világon,
Hiszem, hogy nem hideg sírkő lesz a felelet,
Hanem boldog folytatás az égben, a felhők felett.

Kell rád emlékeznem, most és mindörökké,
Nem lehetsz már velem soha-soha többé
Elmentél most tőlem, örökre elhagytál,
A sors akaratából egy szép emlék vagy már.
Mit tegyek nélküled, óh, mondd, hová legyek?
Hisz helyedbe már soha senkit sem tehetek!
De én várni foglak, várni, amíg élek,
Erőt ad majd nékem a reményt keltő lélek.
Testetlen alakban itt leszel köröttem,
Vigyázó szellemed őrködik fölöttem.
Nem feledlek soha, ezt ígérem Neked!
Búra hajlott lelkem mindig egy lesz veled.
Bocsásd meg bűneim, s fogadd búcsúszavam,
És örökkön-örökké hallgasd hívó szavam.
Tekints rám az égből, vigyázzad léptemet,
Vigasztald még egyszer, csak egyszer a szívemet.
Legyen rajtam mindég vigyázó, szép szemed,
Pihenj békességben, míg ott leszek Veled!

“Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz elment tőlünk, kit nagyon szerettünk.
Némán könnyeznek az elsárgult levelek,
Hangtalan ejtem ki drága nevedet.
Szívem sajog, fáj, utánad kiált!
Ne menj még kérlek! Szükségem van Rád!
Nem vehet csak úgy el Tőlem a rút halál!
Hisz érted éltem én, maradj még tovább!
Sírnak az Angyalok, én is sírok velük,
Tudom, hogy menned kell, lelked már velük.
Megjelent az égen egy láthatatlan sugár,
Érzem, hogy nem félsz, mosolyogsz már.
Egy napon várni fogsz, s újra velem leszel,
Te leszel majd az, ki engem felemel.
Már nem sírok, látod? Elengedlek hát!
Mert tudom, hogy ott fennt egy szebb világ vár?!
Sok-sok szeretettel gondolok most Rád,
Ha sírnak az angyalok, tudom, hogy vársz.
Mikor kisüt a nap, látom, hogy mosolyogsz,
Reggeli szellővel könnyemet szárítod.
Visszaadom tested, pihenj kedves hát,
Álmodd azt a csendben, hogy szép volt ez a világ!
Érzem, hogy itt vagy, még most is velem,
Bennem élsz tovább, míg dobog a szívem.”
Mikor itt voltál,minden szép volt,s tiszta,
De most sivár az élet,mert soha nem jössz vissza.
Elmentél örökre, egy jobb világba,
S én keservesen sírok a nevedet kiáltva.
Hiányzol! Ennyi jön ki szomorkodó számon,
Mindent, amivel megbántottalak mélységesen bánom,
A szívem szakad meg sírod előtt állva,
Könnyem hull, de Te csak hallgatsz koporsódba zárva
Laci (Székely Lacika)
(Székely László)
Született:
1993. 10. 14., Észak-Komárom,
Meghalt: 2011. 2. 18., Budapest
Nagyszerü gyerek volt,csendes,szeretettel teli,kreatív,akit nem lehetett nem szeretni.Mindenki belefért a szeretetébe,nagyon nagy volt a szíve.Sajnos az élet úgy hozta,hogy genetikai betegségét (Marfan szindróma) késön azonosították. Az elsö szív- és mellkas mütét után úgy bizakodott,reménykedett hogy minden jóra fordul,de sajnos fertözést kapott.A második szívmütétbe bízott hiszen élni akart,de kicsi szive nembírta a műtét kilencedik órájában feladta...
http://www.youtube.com/watch?v=v5V1tA1r4s0
http://nagymonika.atw.hu
Amíg szívedben élek, kérlek őrizd meg e képet.De ha csak emlék lesz és kopott,akkor is gondolj rám, hogy voltam, s talán vagyok.E kép segít emlékezni, s az emlékek nem hagynak feledni.Tudom, ha messze leszek, ritkán gondolsz énrám.Idő múlik, sok barát jön, s elfelejtesz örökre? tán.Így legalább néha, ha emlékek közt lapozgatsz, Rátalálsz e képre, s így majd rám gondolhatsz.Nem azok a legfontosabb emberek, akiknek a jelenlétét mindig észrevesszük,hanem akiknek a hiányát a szívünkben érezzük.
CSAK NÉZTELEK,AHOGY AZ ÁGYADBAN FEKSZEL
KEZED KEZEMBEN NYUGODOTT...
BÚCSÚZTÁL,CSAK AKKOR ÉN MÉG NEM HITTEM...
TUDTAM,HOGY MÁR NEM TEHETEK SEMMIT,
ITT MÁR KEVÉS A SZERETET...
A TEST FELADTA HARCÁT
ÉS A LÉLEK SZABADON REPÜLHET...
ELINDULTÁL AZON A MAGÁNYOS,UTOLSÓ ÚTON,
AMELY A FELHŐK KÖZÉ VEZET,
AHOL A SÓHAJOK CSENDDÉ SZELÍDÜLNEK
ÉS MEGPIHENNEK A FÁRADT SZÍVEK...
ELENGEDTEM HÁT AZT A KEZET,
AMELYNEK ÉN ADTAM NEMRÉG AZ ÉLETET
Köszönöm mindazoknak,akik gyertyát gyújtanak,olvassák az oldalát vagy csak gondolnak Lacikára.
|
 |