SMUK BOGLÁRKA
(Smuk Boglárka)
Született:
2008. 8. 17., Mosonmagyaróvár,
Meghalt: 2008. 8. 27., Győrben a megyei kórházban
Kicsi voltál, a mienk voltál, de nem adatott meg neked hogy sokáig velünk maradjál.Szeretni fogunk mindig.Sosem felejtem el az utolsó pillanatot, amikor elindultál a hosszú úton és előtte még kinyitottad a pici kis szemed és rám néztél, majd a kis szádat mozgattad. Tudom, hogy akkor azt akartad mondani: Anya ne haragudj rám de nem bírom tovább, nincs több erőm küzdeni....- és én elengedtelek akkor. Szívem megszakadt, de nem tudtam segíteni rajtad. Sajnálom kicsikém nagyon, kérlek ne haragudj rám.
Az én kicsi lányom a szülőszoba és a műtő között a liftben született meg. Ahol nem volt más csak Ő meg én.Orvos nem volt mellettünk. Majd úgy tudtam meghalt az én kicsi bogárkám. 1,5 óra múlva tudtam meg a csodát, hogy mégis életben maradt.Aztán jöttek a hosszú napok félelem a éjszakától, félelem attól, hogy mit hoznak a reggelek. De Ő egyre erősebb lett. 6 hónapra született 680 grammal, de erős volt. Éretlenségét meghazudtolva járt a kicsi keze lába és 5. nap már a szemét nyitogatta.Beindultak nála a biológiai folyamatok.Úgy ahogy kellet. Nagyon erős és ügyes kislány volt. Büszke voltam rá és biztattam. 10 napig stabil volt az állapota. A 10. napon este jó hírekkel feküdtünk le miután állapotáról érdeklődtünk és egyszercsak éjjel fertőzést kapott az inkubátorban.Ahol védve volt minden veszélytől. Hogy lehet ez? Bár utólag már az is eszébe jut az embernek, ami ott akkor nem tűnt fel, hogy bizony némelyik ápolónő minden kézmosás, fertőtlenítés nélkül, sőt kesztyű használatát is mellőzve csak benyúlt a kicsi babámhoz. Holott előtte tette a dolgát ahogy kell.Majd megpróbálkoztak egy tartós vénával a kezébe hátha sikerül.Nem sikerült.Korai volt? Talán nem is ok nélkül kapott fertőzést a steril környezetben? Arról ne is beszéljek az ember egy kedves szót egy együtt érző pillantást nem kapott, inkább mindenki elfordult. Lehet, hogy kötelező ott a némaság? Vajon miért? Mert az ember esendő és bármikor elszólhatja magát olyan dolgokról, amiről nem jó ha tudnak mindig az érintettek? Pedig ez az igazi feladat, egy ilyen pici babára vigyázni. Ami itt nem igazán sikerült. De a statisztikai átlagot valószinűleg nem rontja az én kicsi Bogikám, hiszen Ő csak egy olyan kis baba, akiről talán már az elején lemondtak. Ez a privát véleményem.Amelyet még az illetékesek sem cáfoltak meg. Talán azért mert ha nem is mondták, de talán tudták hogy Ő megmenthető.Bár ez már nem számit, mert ettől én még nem kapom vissza a gyermekemet.
2008.09.09. Ma megtudtam, hogy tényleg Ők hibáztak, mert baktérium fertőzte meg a kicsi szervezetedet.S mivel az immunrendszered még nem volt kialakulva sajnos nem tudtad legyőzni. Egész éjjeltől délután 4 óráig küzdöttél, próbáltál maradni, de mi már tudtuk, hogy nem fogod tudni megcsinálni. Mi csak néztük, ahogy harcoltál és nem segithettünk neked.Az utolsó percig veled voltunk kicsim.Annyira szerettelek volna magamhoz ölelni, a kicsi kezedet megfogni, hogy érezd nem vagy egyedül.Azt hiszem ezt soha, de soha nem fogom azoknak az embereknek megbocsájtani,amiért nem vigyáztak Rád eléggé. Talán ezért vesztettünk el, és a testvéredet megfosztották attól, hogy megismerjen Téged. Pedig nagyon várta az Ő KISTESÓJÁT .Azzal, hogy elveszítettünk kihunyt örökre az egyik szemem fénye. Míg élünk kicsi Bogárkám szeretni fogunk.
Az én kislányom elment, akit szerettem.
Az én kislányom volt a mindenem.
Búcsú nélkül itt hagyott.
Utána csak üresség maradott.
Láttam Őt nevetni boldogan.
Hallottam a legszebb szavakat,
amiket ember csak mondhatott,
De elment, s a szívem megfagyott.
Az én kislányom meghalt, akit szerettem.
Az én kislányom magával vitte mindenem.
Glitterfy.com - Photo Flipbooks
Sokszor furcsán néznek rám az emberek, mert egy gyertyaszállal beszélgetek. Nekik csak egy tárgy, de nekem már más, hiszen a fájdalmamban Ő lett a mindenem. Hű társam, vigaszom, reményem. Egy kapocs mely összeköt veled, a földet és az eget. Csak meggyújtom Őt és várlak, szívem szólít, máris látlak! Látom arcod és látom azt is, ahogy a gyertyám fényével féltőn ölel át téged. Szólok hozzád, bólint a láng, érzem, hogy te voltál. Saját nyelveden válaszoltál. A gyertya meg csak egyre fogy, szememből a könny csorog. A torkom szorít, de még szólok: Hiányzol nagyon! ugye tudod? A gyertya még válaszol, egy utolsót bólint, majd kihuny. Már csak halkan suttogom:Álmodj szépet csillagom!?
imikimi - Customize Your World!
????????NAGYON SZERETÜNK!????????.
ANYA, APA ÉS BARBARA
|
 |