Ezt a(z) 149x különleges gyertyát Imádó Szüleid gyújtotta 2012. 02. 04. napján
Jeep85, Gabcsika 1985.11.02.-2009.03.06.ért
A gyertyagyújtás oka: Örökre elvesztettük legdrágább kincsünket.Nincs már "Életünk" nélküled.
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este,
Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a Csillag, mely szemembe ragyog,
Te voltál az Élet. Nélküled én sem vagyok!
Elvitted tőlem a Napot, a Holdat és minden Csillagot.
Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok.
Nélkülük én megvagyok, de Nélküled én meghalok.
Kihunynak a fények,elmúlnak az évek,
Mi velem marad:a régi emlékek.
Mért kellett Neked oly sokat szenvedni?
Mért nem tudtalak Téged megmenteni?
Azt hittem megtud tartani szeretetem,
De elmentél ,és semmim nem maradt nekem.
A legnagyobb ajándék volt életed,
amiért mindig hálás lehetek.
Nem haltál meg, nem is tudnál
szívemben örökre helyet foglaltál,
amíg gondolok rád itt leszel velem.
Csak azok mennek el, akiket elfelejtenek.
"Drága Anyukám, nagyon-nagyon nehéz
Úgy hiányzik nekem egy símogató kéz
Hiányzik egy arc mit megcsókolhatok
Hiányzik egy váll, mit átkarolhatok.
Úgy hiányzol nekem, el nem mondhatom
Nem hoz engem vissza semmilyen hatalom
Imádkozol minden nap odalentről értem,
Nem felejtesz engem, én azt tudom, érzem
Rég volt mikor utoljára átölteltél engem
Olyan boldog voltam, úgy hiányzol nekem
Hiányzik minden: kedves mosolyod,
Selymes hajad és mosolygós arcod,
Ölelő karjaid, tiszta szereteted
Ezeket soha, soha nem feledem
Nagyon szerettelek, senkit sem jobban,
Szívem idefent is csak érted dobban.
Testem az csak, mi odalenn pihen
Szívem és lelkem érted él idefenn
Angyalok közt lakom, de haza vágyom
Szüleim karjába: ez az én álmom."
Ma rólad szeretnék írni
Hol vagytok szavak?
Félek, ezen az éjszakán
Az álmok is alszanak
Csak én vagyok ébren,
Bennem a magány dalol
Talán messze-messze
Te már alszol valahol
És álmodsz is, tán rólam
De reggelre elfelejted
Érzed, egyre közelebb
Hoznak hozzám a
Rohanó percek
Aztán újra ellop a zord idő
Helyetted fakó álmok jönnek
Tiéd ajkamon minden mosoly
Tiéd szememen a könnycsepp
Nélküled csak csend vagyok
Nélküled csak remegés
Arra hogy mennyire szeretlek
Ezer szó is kevés.
Az én fiam elment, akit szerettem.
Az én fiam volt a mindenem.
Búcsú nélkül itthagyott.
Utána csak üresség maradott.
Láttam Őt nevetni boldogan.
Hallottam a legszebb szavakat,
amiket ember csak mondhatott,
De elment, s a szívem megfagyott.
Az én fiam magával vitte mindenem.
Választottam csillagot,
Ami nagyon fényes.
Ő a szemem mikor alszom,
Az álmom tőle édes.
Onnan fentről mindent látni,
Erdőt, völgyet, hegyeket,
És ha bánat marja szívem,
Vele üzenek Neked.
Este mikor álmot látok,
Ő vigyáz, hogy szép legyen,
Megmutatja, mire vágyok,
És azt is, ami helytelen.
Válaszd te is ezt a vándort,
Ezt a fényes csillagot,
Kérhetsz tőle bármit bátran,
Biztos Te is megkapod.
!
Elmegyek, mert el kell mennem...
Az elválás nagyon nehéz... belátom!
Szólítottak, nincs mit tennem...
Isten veled földi élet... s családom!
Elmegyek, mert el kell mennem...
Hogy elköszönni sem tudtam... sajnálom,
Tudjátok, kiket szerettem
A síron túl is örökké...imádom!
Elmegyek, mert el kell mennem...
Vár rám az ismeretlen... hosszú álom?
Míg éltem szívem és lelkem
Néktek adtam... hát ne fájjon halálom!
Örökké veletek maradok és ez nem álom!
Jeep85, Gabcsika 1985.11.02.-2009.03.06.
(Tölli Gábor )
Született:
1985. 11. 2., Debrecen,
Meghalt: Debrecen, 2009. március 06. 19.30
imikimi - sharing creativity
A legdrágább gyermek volt a világon.Értelme az életünknek.
Tele tervekkel és a mostoha sors, az orvostudomány tehetetlensége miatt fiatalon elment közülünk.
Soha nem feledünk,nélküled sivár ,értelmetlen az életem.
Fájdalmam leírhatatlan, nincs rá szó.Imádlak drága kincsem. Nem feledlek míg élek.Harcoltam ,harcoltál,küzdöttünk.
Sokat szenvedtél és némán tűrtél.Soha nem fogadom el a halál fogalmát,Te állandóan velem leszel míg én élek.
Imádlak
imikimi - sharing creativity
http://www.sportmotor.hu/motoros_videok/speed/tolli-gabor-43472
http://www.youtube.com/watch?v=D_B5MFPftNw
http://videa.hu/videok/zene/tolli-gabor-emlekere-emlek-qF5OgMmIoUrupQCs
imikimi - sharing creativity
Nincs oly nap, hogy ne gondolnék rád.
Látlak az égben, amely kéken borul rám.
Látlak a zöldben, bokrok, fák között,
Napfényes esőben szivárvány fölött.
Látlak az utcán emberek forgatagában,
Hallom lépteid vágyaim sikátorában.
Érzem illatod rózsákba oltva,
Törlöm könnyeim, sírodra borulva.
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserü bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcomon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Az emléked szívünkben él, el nem feledünk.
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De mért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól."
imikimi - sharing creativity
Nem szünő fájdalom tombol az én szívemben,
Mert elhagyott engem , akit én igazán szerettem,
Nincs már velem senki, ki fogná az én kezem,
Nincs már velem senki, ki mondaná, szeretlek.
imikimi
Emlékoldal: http://nagymonika.atw.hu
|
 |