Ezt a(z) 320x különleges gyertyát Anya gyújtotta 2012. 02. 05. napján
Jeep85, Gabcsika 1985.11.02.-2009.03.06.ért
A gyertyagyújtás oka: Én vagyok aki Téged szeret és soha el nem feled
Ha kell veletek vagyok
Sziasztok, ugyan engem most nem láthattok,
De lélekben mégis itt vagyok.
Bármi is történik veletek
Innen a mennyből figyellek bennetek.
Ha most lecsukjátok a szemetek,
Én ott leszek előttetek.
És ha eljön az idő még találkozunk,
Ezért most nem is búcsúzkodom.
Csak annyit kérek szeressetek,
Ahogy én is tettem azt veletek.
"Téged látlak a felkelő napban,
a Te hangodat hallom egy csöndes madárdalban.
Téged látlak egy távoli hegyben,
egy fényes napsugárban, egy hűvös esőcseppben.
Te vagy a falevél, mit felkap a szél,
Te vagy a szél, mi az arcomhoz ér.
Ott vagy egy dalban, egy névben, egy hangban,
hallak a csöndben, hallak a zajban.
Mindig Téged látlak, mikor felnyílik a szemem,
s ha álomba merülök, újra Te vagy velem.
Mindig közel vagy, mégis oly távol,
én tudom egyedül,mennyire HIÁNYZOL! "
"Virágzó élted tavaszán
Kegyetlen tél jött hirtelen
Reményem csillaga veled lehullott
Sírodon siratlak szüntelen
Anyai szívem bánata tenger
Fájdalma végtelen
Soha sem nyugszik el
Csak ha e hant alatt
Veled pihenek gyermekem! "
"Nem szűnő fájdalom tombol az én szívemben,
Mert elhagyott engem , akit én igazán szerettem,
Nincs már velem senki, ki fogná az én kezem,
Nincs már velem senki, ki mondaná, szeretlek."
„Veled álmodtam újra az éjjel
s karoddal a múltam nyúlt felém,
hozzád simulva, a szívedhez bújtam,
te nem láthattad, de sírtam én,
mert hiányzol nekem gyermekem.
Karjaidban újra vigaszt leltem,
mint anyjánál a kisgyerek,
és csak némán, hozzád bújva,
nyeltem, nyeltem a könnyeket,
mert hiányzol nagyon gyermekem.”
Drága kicsi kincsem, Drága életem Gabcsikám!
Mindig Te voltál az első
Akkor is,mikor egyedül álltam,
és zuhogott rám az eső..
Arra vártam,hogy itt legyél,
De egyre erősebben fújt a szél
Nem tudtam hova menekülni
Nem tudtam felkészülni erre,
Attól kezdve nem létezel..
Te voltál az
kiért feláldoztam volna mindent
Te voltál az
ki miatt nincs már amiben hittem
Te voltál az
kiért körbe futottam volna a Földet..
hogy felszárítsam a könnyed..
Valaki elment, akit szerettem.
Valaki volt a mindenem.
Búcsú nélkül itthagyott.
Utána csak üresség maradott.
Láttam őt nevetni, boldogan.
Hallottam a legyszebb szavakat,
Amiket ember csak mondhatott,
De elment, s a szívem megfagyott.
Valaki meghalt, akit szerettem.
Valaki magával vitte mindenem."
"Reszkető kezekkel írom e lapot
Fájdalmas szívemnek, hogy ily messze vagyok.
Napsugár szökött újra az égboltra
Mely először ragyog le e keserves világra.
Jöttére a felhők mind messzire szálltak
A jégvirágok is mind igazzá váltak.
Könnyeim mind aláhullanak,
Gyönggyé válva mind Tehozzád gurulnak."
"Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belõle több és most sem él,
S mint fán se nõ egyforma két levél,
A nagy idõn se lesz hozzá hasonló"
Jeep85, Gabcsika 1985.11.02.-2009.03.06.
(Tölli Gábor )
Született:
1985. 11. 2., Debrecen,
Meghalt: Debrecen, 2009. március 06. 19.30
imikimi - sharing creativity
A legdrágább gyermek volt a világon.Értelme az életünknek.
Tele tervekkel és a mostoha sors, az orvostudomány tehetetlensége miatt fiatalon elment közülünk.
Soha nem feledünk,nélküled sivár ,értelmetlen az életem.
Fájdalmam leírhatatlan, nincs rá szó.Imádlak drága kincsem. Nem feledlek míg élek.Harcoltam ,harcoltál,küzdöttünk.
Sokat szenvedtél és némán tűrtél.Soha nem fogadom el a halál fogalmát,Te állandóan velem leszel míg én élek.
Imádlak
imikimi - sharing creativity
http://www.sportmotor.hu/motoros_videok/speed/tolli-gabor-43472
http://www.youtube.com/watch?v=D_B5MFPftNw
http://videa.hu/videok/zene/tolli-gabor-emlekere-emlek-qF5OgMmIoUrupQCs
imikimi - sharing creativity
Nincs oly nap, hogy ne gondolnék rád.
Látlak az égben, amely kéken borul rám.
Látlak a zöldben, bokrok, fák között,
Napfényes esőben szivárvány fölött.
Látlak az utcán emberek forgatagában,
Hallom lépteid vágyaim sikátorában.
Érzem illatod rózsákba oltva,
Törlöm könnyeim, sírodra borulva.
Oly kedves voltál szívünknek,
De egy nap elhívtak a fények.
Megmaradt a keserü bánat s a fájdalom,
S keserves könnycsepp csordul le arcomon.
Az emléked szívünkben él míg élünk,
Az emléked szívünkben él, el nem feledünk.
Tovább élsz, itt legbelül a szívünkben,
S ez elkísér egész életünkben.
De mért ilyen keserves az élet,
Miért kellett pont neked elmenned?
Szívünk gyászol s meghasad a fájdalomtól,
Nem tudunk szabadulni a fájó bánattól."
imikimi - sharing creativity
Nem szünő fájdalom tombol az én szívemben,
Mert elhagyott engem , akit én igazán szerettem,
Nincs már velem senki, ki fogná az én kezem,
Nincs már velem senki, ki mondaná, szeretlek.
imikimi
Emlékoldal: http://nagymonika.atw.hu
|
 |