Aliz, Lizi, Liza
(Kendli Aliz)
Született:
1986. február 6.,
Meghalt: 2010. február 1.
Drága Aliz!
Megrendülten, örök tisztelettel adózom Neked, és téboly kimondanom, hogy már az emlékednek csupán! Barátnőm, akit emléknek nevezni képtelen vagyok! Te, aki mindig igaz voltál velem. És az egész világgal. Felmérhetetlen az űr, melyet a szívemben hagytál! Kérdések forognak körbe a fejemben, mint önnön farkukba harapó kígyók: Hogyan törhet el valami, ami ennyire erős? Ha valami ennyire fontos, hogyan veszhet el egy mozdulat miatt? Egyetlen pillanat és egy világ változik meg? Valóság vagy illúzió ez? Tekinteted előttem lebeg, és talán sosem lesz ez másként, mert a retinámba égett. Megmagyarázhatatlan mindez, ezért talán a megmagyarázhatatlan az, amiből vigaszt és rációt meríthetek. Kell, hogy legyen értelem a színfalakon túl, valahol, ahol százezer esztendő iramlik el a csillagközi térben, ott Te élsz és szabad vagy talán! Az én megértésem csak emberi, de Te, mit látsz, ha visszanézel rám? Egy születésed előtti álmodat? Miért ébredtél ilyen korán? Elmentél az éjjel közepén, míg én még mindig álmodom? Hinni akarom, hogy csupán játék ez neked, és élsz, mert az élet örök! És hogy még álmodunk együtt, míg a szférák, húsz és hatezer éven át. Hogy csillagok vagyunk a nyári égen, hogy forgunk, és majd visszatérünk, a pontra, ahol eddig égtünk. Ezernyi tekintet közül is rád ismerek majd, mert előttem lebeg. És tán sosem lesz ez másként.
Örök barátnőd:
Andika
|
 |